Régen jelentkeztem új szösszenettel, de mentségemül szóljon egy köbméter tennivaló és egy haláleset a családban... de ma este összeszedtem magam, és benzintől szaglóan ledobtam magam a gép elé, úgyhogy mesélek érdekeseket az évekre leállított gépekről :-) A garázsról született fényképeken észrevehettétek, hogy áll benn két motor is, a nagyobbik egy 1986-os évjáratú Suzuki GSX 1100EF (a nagy víz túloldalán GS 1150-ként árulták), a kisebbiket pedig Honda CBX 125F-nek anyakönyvezték valamikor 1992-ben. A nagyobbik, öreg darab már közel 100 ezret tud a háta mögött, abból olyan 50-et az én gondozásomban, a kisebbikben pontosan 6625 km (!!!) van, ha jól emlékszem :-). Még a nyáron olthatatlan ingerenciát éreztem, hogy a nagyobb vasat az építkezés kezdete óta tartó tetszhalott állapotából feltámasszam (amúgy is vizsga kellett már rá - mintegy három éve...), ilyenformán az első szemrevételezés után tervekkel és teendőkkel felvértezve csaptam a húrok közé. Vettem egy belevaló akksit, miután az állásban a sajátja az enyészeté lett, majd nagy örömködések közepette betettem a helyére.

Indítózás: nulla átlőve. Tank le, gyertyák ki, taknyos mind. Gyertyapucolás, hézagállítás, szikraellenőrzés, légszűrő ki, újravesszük: beindulás, dadogás, leállás, benzinfolyás. Mit folyás: ömlés! Affrancba, beledöglött a benzin, nem zárnak a tűszelepek! Nőgyógyászokat megszégyenítő technikával porlasztósor le, úszóházak le, és tényleg: minden úszóházban sárgás-zöldes üledék, ami minden, a benzinnel érintkező felületen megtalálható, úgy az úszók benzinbe érő felén, mint a tűszelepek házaiban, a levegőjáratokban és amit csak el tudtok képzelni. Kis híján megütött a laposguta, emlékeim szerint úgy állítottam le öreg barátomat évekkel ezelőtt, hogy elzárt benzincsap mellett megmozgattam még kissé a garázs előtt, hogy zabálja üresre a porlasztóit, pont emiatt. Amennyire tudtuk, az összes létező és elérhető oldószer használatával kipucoltuk a porlasztókat, sikerült is elérni, hogy nem mind a négy, csak két porlasztóból dőljön a benzin, majd ez a szám egyre redukálódott, de azt permanensen hozta, minden rábeszélés-ráolvasás etc (nem kívánt törlendő) ellenére.

Itt fogyott el a türelem, mosóolaj betöltése után ismerőseink vizsgabázisára gurultam a motorral, ahol a vizsga után két hetet töltött öreg barátom. Itt az összes gyertyáját kidobták, minden tűszelepét kicserélték. Ennek hatására a benzinfolyós-dadogós-beindulni nem akarós szörnyetegből beindulós-háromezerötszáz alatt két-és-fél hengeres, felette veszettül húzó négyhengeres állapotú bicaj gurult ki friss vizsgával a nem létező tarsolyában. Mindenféle adalékot javasolt boldog-boldogtalan, hogy majd az jól megoldja a dolgokat. Na rövidre zárva a sztorit, valami injektor-tisztító adalék (a tuti tippért azóta is hálás vagyok, Geri!!!) kimotorozása után javult a dolog, a 3500 rpm szépen, hétről hétre kezdett lejjebb szállni, majd három hét türelmes nyélgáz után (:-)) stabil 2000 rpm-ben realizálódott a dadarászás felső határa. Eddigre már naponta (esténként) szinkronizáltam a porlasztókat, reggeltől estére a vsz. pucolódás hatására mindig elmászott a szinkron a két szélső porlasztónál. Mára - ha nem is bekötött szemmel - mintegy tíz perc alatt megvagyok egy karbiszinkronnal szétszedés-összerakás inklusíve. De még mindig nem OK, úgyhogy rendeltünk egy szett fúvókát (DynoJet stage 2) a bicajhoz: na ezek még nem értek haza, ellenben ahogy írtam, meló, illetve nagy-nagybátyám halála felszámolta az ilyen jellegű szabadidős tevékenységet: öreg barátom ponyva alatt pihenve várja, hogy a fúvókakészlet megérkezzen. Ma este azonban, miután a bébiCBX-hez már egy hete megérkezett a zárszett - vagy az építkezés alatt vált köddé az egy szem kulcsa, vagy kedves exem tette a magáévá, az eredmény szempontjából lényegtelen: kormányzárban áll sok éve már - így hát nekiugrottam a rendes ősz végi-tél eleji garázspakolás apropóján. Másfél órás megfeszített munkával kitermeltem a gyújtáskapcsolóját, amit nyilván a lopásgátlás megnehezítése okán eszméletlen nyakatekert módon építettek a kormány-nyakra. De sikerült, az új zárral való összerakás után már kissé könnyebbel lehetett tologatni a kicsikét :-). Slussz ráad: akksi itt is döglött nyilván, de töltővel leellenőrizve szemlátomást jól raktam össze a kapcsolót, minden működni kátszott. Ma délután, hazafelé jövet besettenkedtem a Forex-be, vettem egy megfelelő 7 Ah-s zselés akksit, itthon három perc alatt betermeltem a helyére. Gyújtás, szívató, benzincsap kinyit, önindító: néhány forgás után egészséges hangon életre kelt a kicsike sokéves tetszhalott állapotából. Persze itt is áll a tűszelep-probléma, úgyhogy még vár rám egy újabb porlasztó-tisztítás benzinfolyásból kifolyólag... Bizonyítékként álljon itt ez a kis videó, ahol Lackó fiam segítségével pöccintjük be a kis egyhengerest:

Illetve feltöltök még egy képet, többen nem akarták ugyanis elhinni, hogy a 6,5*7,5-ös garázsban hogyan férek el három autóval, két motorral, egy halom alkatrésszel (többek szerint több komplett autónyi) illetve szerszámmal (prés, homokfúvó, zsiráf, görgető-állvány, stb.) valamint néhány bicikli társaságában a már kicsempézett garázsban:

Balról jobbra: egy Carisma, egy Lancia Y10 mögöttük motorok, egy FTO, három garnitúra gumi felnin a mennyezet alatt, Carisma előtt prés, mögötte szerelőasztal; FTO előtt homokfúvó, mögötte zsiráf és pár Salgó polcnyi alkatrész, falon fél Carismák, szélvédő dobozban, a háttérben négy Carisma ajtó etc-etc. További hasznos tárgyakat felismerők között ajándéksorsolás :-)