Ez most egy jó hosszú bejegyzés lesz, de sok "gyűjtőmunkát" is fog össze időben :-) Jó pár évvel ezelőtt, amikor a donor angol Carismát vettük GXG-hez, óhatatlanul felmerült gondolat, hogy a '99-es, ráncfelvarrás előtti autóból valamiféleképp ráncfelvarrás utánit faragjunk. Ilyet. És nem hagyományosat.
Azon túl, hogy a fenti gyári (!) kiegészítőket idehaza annyira nem árulták (kicsi piac a miénk, csórók az emberek...), hogy a Zay utcából még el is hajtott anno az értékesítő, amikor MR számokkal felfegyverkezve csattogtam be hozzájuk. Ezen túl még több akadálya látszott a projektnek: motorháztetőt, lökhárítókat kellene cserélni, az összes világítótestről, hátsó ajtóról nem is beszélve. Mivel a donornak törött volt az eleje, ill. amúgy is angol volt, az elejéhez - kijelenthetjük - semmi nem állt rendelkezésre. Volt ellenben egy komplett, teljesen rendben levő hátulj, minden földi jóval: lökhárító, lámpák, csomagtérajtó. Mivel GXG eredeti csomagtérajtaja áldozatul esett egy konténernek illetve a hegyoldallal párhuzamosan tűző délutáni napnak - kb 5 km/h sebességgel beletolattam a konténernek hegynek felfelé, csurig rakva zsalukővel... -, megérett az elhatározás, hogy a hátulját rendbeszedjük. Mivel a két kocsi hátsó világítótestjeiben a funkciók teljesen máshogy vannak elosztva, ill a korábbi modellnél a kulccsal is nyitható csomagtérzár a központi-zárat is vezérli (ellentétben a későbbivel), a komplett hátsó vezetékezést is cserélni kellett. Ez szerencsére a donorból simán átment, hál' Istennek, nem tervezték át a hátramenő kábelköteg csatlakozóját, ami a bal küszöb hátuljánál van, úgyhogy simán összedugva életre kelt a villany a kocsi hátuljában. A hátsó lámpák környékén kissé több baj van, ott meg kellett vágnunk a régi, majd - egyszer - fel kell hegesztenünk az új, lámpa alatti hajlított idomokat, mivel a két hátsó lámpa vonalvezetése eltér egymástól. Egyelőre dremel pajtás segítségével vágásos módszerrel hidaltam át a problémát, amíg a kocsi lakatoshoz nem kerül, vagy én vissza nem kapom a több mint négy év pár napra kölcsönadott védőgázas hegesztő-apparátot :-(; no erre esélyt momentán nem látok... A hátsó lököst első körben nem cseréltem le, mondván jó lesz az még. Aztán egy szép napon egy parkolóban valaki beleállt a jobb hátuljába a kocsinak, majd jó magyar szokás szerint ott is hagyta elrepedt lökhárítóval, ahogy kell. Mindezenközben az angol/német eBay-t folyamatosan bújtam esténként, hátha előkerül valami számomra hasznos tétel a kocsihoz. A fekete, donorról származó hátsó lököst nem akartam addig feltenni, amíg minden, fényezésre érett alkatrész elő nem áll, úgyhogy ő békésen várta sorát a garázs falára akasztva. Egy este a következő bontódó autót találtam az angol eBay-en hirdetve:
Ugye hogy hasonlít a fenti Groß-Gerau-i német autóra ;-) ? Igen, olyan, csak angol :-) Gyors levélváltás az eladóval/bontóval, majd 100 font körüli összegben kiegyeztünk a lökösre, a maszkra és a lámpákra. Árvatrans hazahozta, mint oly sok mindent már korábban, a kék csoda pedig bekerült a várakozó projekt-alkatrészek közé. Ekkor már csak egy motorházfedél hiányzott a listából, ami az átalakításhoz hiányzott. Heteken át túrtam a neten elérhető hazai használtautó-alkatrész forrásokat, elvonultam bontókba és szembesültem az igazsággal: nincs, illetve aranyáron (kis híján az új alkatrész árán!!! 70 kHUF) vásárolható ráncfelvarrott motorháztető. Na ilyen nincs, az egész projekt eddig a felében sincs, nehogymár 200-250 %-al megdobja egy nyüves géptető a költségvetést! Kezdtem gyűjteni az erőt, hogy néhány évre jegeljem a projektet, amikor is az angol eBay-en megjelent egy színhelyes, bontódó kettes Carisma... Gyors levélváltás a hirdetővel, majd újabb 100 font körül megalkudtunk egy első és egy hátsó lökhárítóra, illetve egy motorházfedélre, amik röpke egy hét múlva már a garázsban pihentek felszerelésre várva. Mivel a fényezést megúsztam illetve spóroltam jó 100-120 kHUF-ot a színhelyes alkatrészek beszerzésével - ugyan a végkifejletben marad egy fekete hátsó illetve egy kék első lökhárító - immár nagyobb láz kezdett fűteni az átépítés kapcsán.
A hátsó lökös felhajigálása igérkezett az egyszerűbb menetnek, ezt valóban gyorsan (már a ragaszkodó csavarok letörése illetve kifúrása után) megoldottuk a fiaimmal társadalmi munkában egyik szombat délután:
A képen jól látszik a már korábbról meglévő és felapplikált, szintén gyári extraként kapható kétcsövű kipuff a hozzá tartozó, egyébként a kit részét képező hátsó szakállal. Ami nem látszik, az pedig az, hogy a lökhárító burkolatát tartó konzolon letörve figyelt az összes, eredetileg a burkolaton levő műanyag fül, összesen a burkolat sarkainál tartotta egy-egy csavar, a többit pedig valószínűleg a Jóisten tarthatta a helyén. Ezután a maradék cucc háza táján néztem szét:
Kicsomagoltam a kék lököst illetve a lámpáit, hogy leltárt készítsek a esetleges pótolandó, beszerzendő további alkatrészekről, illetve hogy megnézzem, mit tudok kezdeni a baloldali közlekedésre készített tompított lámpákkal. Kicsomagolás után örömmel szembesültem azzal, hogy a Hella modul családba tartozó csak tompított - van bi-halogén és bi-xenon, sőt bi-LED is aranyáron - halogén fényszórók egyaránt alkalmasak jobb- és baloldalas közlekedésre is, három csavar oldása után a fényhatárolót is tartalmazó búra átfordítható az ellenkező oldalas közlekedéshez ( képen a középső lámpa, a tetején látszik az állítófülek egyike). Tiszta öröm az élet :-). Ezután összevont szemöldökkel szemközt néztem a "nagy kékséggel", mint feladattal (a szemfülesek láthatják az FTO-hoz támasztott, még becsomagolt motorházfedelet):
Jól látszik, hogy a jobbos maszk el van törve a tetején, ezt némi üvegszálas szövet és ragasztó illetve kitöltés viszonylag hosszú időre rendbetette :-). Mivel maga a lökhárító nem kellett, csak a betétek, illetve a "szakáll" az aljáról, ezért lebontottam róla mindent, amire szükségem volt. Sajnos a szakáll alján középen látható koptató-betét/rátét/mifene többször összetűzhetett az angol utakkal/fekvőrendőrökkel, porrá volt törve az alja, ráadásul akkora darabok hiányoztak belőle, hogy inkább a levétele mellett döntöttem, majd csinálunk hozzá másikat alapon. Ami egyébként nem lesz kis feladat, mivel össze-vissza ível, peremes meg minden, de majd csak megoldom valahogy. Szétszerelés után sikerült a ködlámpák teljesen döglött állapotával is szembesülni, mentek a kukába, túrunk hozzá gyáriakat idővel (egy már lett közben). Mivel a baloldali távfényszóró búrája repedt, menet közben kerestem a neten cseredarabot - a legolcsóbb hazai helyen is uszkve egy negyvenes a cikkszámra ugyanolyan Hella darab. Újabb túrás után 150€ összegért lövődött egy mindkét oldali összes lámpát tartalmazó vadi új gyári átalakítószett Ducato-hoz, amiben ugyanezek a lámpák vendégszerepelnek... az összesen hat darab lámpa: két index, két rövid- és két hosszúfény. Nesze neked, magyar piac. Nem is értem. ebben az országban mindenki 300-400 %-os haszon mellett azonnal akar szénné gazdagodni?!?
Miután szétkaptam-átcsiszoltam-leszórógitteztem-újraátcsiszoltam-újraszórógitteztem-újracsiszoltam mind a három nejlonként hajló műanyagelemet, eltüntetvén az évek során összeszedett kőfelverődések javát, lefújtam őket színre kompresszorral, vizes csiszolás után újabb szín, majd három réteg lakk következett. Íme az eredmény:
Ugorhattunk a bontás-összeépítésnek. Az elejét lebontva az alábbi kép fogadja az erősgyomrú autószerelőt:
Itt sikerült azt is felfedezni, hogy nem csak index rögzítése más a modellváltás után, de még a lökhárítóé is, úgyhogy ezeket is át kellett hidalni némi vagdosással-hajlítgatással-fúrkálással. Amikor a lámpákat is bekötöttem, többé-kevésbé késznek volt mondható az orra:
A motortértető felrakása után belekezdtem a "miért-nem-egyforma-a-két-géptető-zár" kezdetű rigmus japán felmenőkkel dúsított emlegetésébe, de lehiggadás után újabb hajlítgatás-vagdosás-hegesztgetés után ez a probléma is elhárult. Íme az elsőkörös eredmény, még "szakáll" nélkül:
Maradt még az első szakáll, amivel egyelőre nem bírkóztam meg, illetve magával a szakállal megbirkóztam, feltettem a helyére, csak a feltét/rátét/mifene nem készült el még mindig. No de egyszer arra is sor kerül, addig is ronda maradt, akinek nem tetszik, fordítsa el a fejét...
Amiről még nem tettem említést, az a tavaszi-nyári gumicsere kapcsán előkerült probléma, miszerint volt egy pár újszerű, kb egy szezont futott, itt-ott még szőrös, 205/55x16 abroncs tarcsiban, (ezen jött haza TTO Angliából) amivel kezdeni kellett volna valamit. Mivel GXG kerekei 15" voltak, csak felnicserével lehetett őket bevonni a körforgásba. A Carisma gyári mérete 195/60*15, az extraként árult 16"-osokra a gyár 205/50-et javasol, a 17"-osokra pedig 205/45-öt. A budapesti utak "hibátlan" minőségére való tekintettel, no meg hogy GXG végül is családi és nem versenyautó, úgy gondolom, a kissé nagyobb ballonosság megengedhető, ezért 205/55x16 mellett tettem le a voksomat. El is kezdtem keresni valami normális felnit 7JJ*16" 4*114,3 méretben, újban horror, használt meg nincs nagyon. Már elfogadható állapotú, tetszetős darab. Mivel nem akartam - még jobban - feltűnősködni, valami visszafogott darabot kerestem, amit a padlólemez - és sok minden egyéb mellett futómű - társ Volvo S40/V50 vonulat gyári kerekei között találtam meg, ezt a felnit az S40 T5-re teszik alaphelyzetben, ha jól tudom. Körosztó, tehermentesítő stimmel, ET 46 helyett ET42-es. Sokat vacilláltam ezek és a szintén Volvo gyári BBS Crater kerekek között, végül a szerencse ezeket hozta az utamba, egy este ezek jöttek elő angol eBay-en, amihez embertelen olcsón sikerült hozzájutni (olcsóbb volt a négy felni, mint a hazahozatal, pedig az se volt sok, illetve a két új gumi darabja is többe került, mint maga a felniszett:-) - számot nem merem leírni, mert megköveztek). Az egyébként még le sem padkázott felniket itthon tudva már csak két gumit kellett vennem, és a gumicsere le is volt tudva. Ezzel párhuzamosan a jó állapotú, megóvott, nyárra használt szett (kissé lerobbantabb ugyanilyenen vannak a téliek is) gyári Enkei Carisma felniket elpasszoltam egy szerető, új gazdához. Az új setup elég jól kitölti a kerékjáratot - a hátsókat az eltérő ET szám miatt kissé meg kellett görgőznöm -, íme egy kép:
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a nagyobb nyomtáv azért okozott kezelhetőségi változást is: mivel az erőkar nagyobb, a bódé jobban dől, a kerekek jobban berugóznak kanyarban, legalábbis érzetre. Ezért a következő fázis valami combosabb stabilizátor lesz előre és hátulra ennek kiküszöbölése végett. Az egy centivel szélesebb kerék egyébként vezethetőségben annyi változást hozott, hogy a kocsi feneke eddig terheletlen állapotban hajlamos volt ki-ki törni kicsit kiélezettebb helyzetben, ez mintha csökkent volna. De persze lehet, hogy én nem tolom neki annyira, amióta dőlni érzem a kasznit. Nem mellesleg az alulkormányozottság is csökkent érzetre, nem olyan orrtolós a kocsi, mint eddig volt. Ami azért gond, hogy az első kerekek külső élén kb 2 mm-re a futófelület szélétől a sárvédő belső pereme bele-beleér a gumiba egy-egy combos berugózásnál, de még mindig nem szántam rá magam, hogy a kerékjárati műanyagokat letermelve azokat is meggörgőzzem... Azért ami késik, nem múlik :-)
A szett része volt egy pár elektromosan állítható Fondmetal sporttükör is, amikhez korábban sikerült hozzájutnom, szintén színhelyes és sértetlen állapotban, ezeket is felraktam az ajtókra:
GXG már csak a hátsó ajtó és a szárny elszürkülésére vár, illetve a küszöbök cseréjére, amint meg vagyok vele, megírom azt is :-)