Mint már látszott egy ideje, a küszöbök ramaty állapota egyre inkább sürgető, könyörő hangokat generált a fejemben, hogy a garázs falán eleddig békésen pihenő fél autókat eredetileg szánt céljukra használjuk, olyannyira, hogy október közepére foglaltam időpontot Gábor barátoméknál a Bécsi úton lakatolástechnika okán. Miután a fél autók lekerültek a műhelybe, GXG is követte őket, ahol megszabadították mindkét oldalon a komplett hátsó sárvédőktől, a küszöböktől illetve a tetőív egy-egy darabjától őt. A fél autók horpadás- és rozsdamentesek voltak, ami messze nem volt elmondható a ma már 14 életévét taposó GXG-ről (áprilisban kapja meg a személyijét a drága...). A lefúrt, a donorról származó lemezek gyönyörűen felhegesztődtek a helyükre, az illesztéseknél eldolgozódtak, le lettek tömítve és alvázvédve kívül-belül, majd irány a fényező, ahol megkapták a hátsó ajtóval együtt a kocsi saját színét, így mára egyöntetűen az anno gyárban lefújtnak megfelelő szürkében pompázik a családtagként kezelt kocsi. Továbbá nem elhanyagolható tény, hogy gyakorlatilag rozsdamentes. Na arra azért kíváncsi vagyok, hogy meddig tudom ezt az állapotot konzerválni a budapesti sógazdag hegyi utakon... Apropó, gombokért szerződött egy Carisma II gyári szárny, ez váltotta az eleddig használt egyes Carisma szárnyat. (tehát: gyári, féklámpás Carisma I. szárny eladó :-)) Ezúton is szeretném az uraknak megköszönni a perfekt munkát, amit lakatolás és fényezés-ügyben elkövettek: szuper lett! Ami még hátravan, mint tevékenység GXG-vel, az a jelenleg darabokban a garázsban szétszórva hányódó gyári digitális klíma beszerelése, illetve a szintén gyári tempomat életre-hergelése, azaz hagytam még télire egy kis szuttyognivalót. Képek hamarosan....